Oszkó Péter, kockázatitőke-befektető, az O3 Partners NV vezérigazgatójának Marketing Summitos előadásában megismerhettük, milyen előnyei lehetnek az AI-nak a vállalati működésben, de hogyan állunk vele országszinten?

Oszkó Péter az előadásának elején rögtön egy nagyon erős képpel indított: egy meteorbecsapódáshoz hasonlította az AI-hatására a gazdaságban zajló változásokat. A hasonlat arra vonatkozott, hogy a a piac átalakult, ezért a vállalatok számára egyre kevésbé releváns az a kérdés, hogy szeretnének-e alkalmazkodni az új technológiához. A döntés inkább arról szól, ki tudja gyorsan felismerni az új környezetet, és ki képes ehhez igazítani a saját üzleti modelljét, szerinte ezért gyorsan elkezd szétválni a mezőny. Egyes vállalatok már érdemi előnyt tudnak kovácsolni az AI-ból, mások egyelőre keresik a megfelelő alkalmazási területeket, miközben egy harmadik csoport már érzékeli a piacvesztést, és magyarázatokat keres arra, hogy miért kerültek hátrányba. A technológiai változás felgyorsítja ezt a szétválást, mert aki időben elindul, az egyre több tapasztalatot és adatot gyűjt, ez pedig további gyorsulást tesz lehetővé.

A folyamat így önmagát erősíti: az AI-alkalmazások vállalati elterjedése már exponenciális növekedést mutat, és egyre több vállalat tekinti a mesterséges intelligenciát a működés alapvető részének. Az iparági hatások ugyanakkor nagyon eltérőek lehetnek. Az informatika és a kommunikáció esetében várható volt az erőteljes átalakulás, más területeken viszont sokkal kevésbé volt előre látható, milyen gyorsan jelenik meg az AI hatása.

Oszkó egyik legerősebb példája a jogi és tanácsadói szolgáltatások átalakulása. Szemléltetése alapján egy olyan dokumentum elkészítése, amely korábban több tízórányi munkát jelentett, az AI segítségével akár néhány perc alatt előállítható, ez pedig alapjaiban kérdőjelezi meg azokat az üzleti modelleket, amelyekben az ügyfél a szakértő munkaidejét vásárolja meg. A szakértelem értéke ugyanakkor továbbra is megmarad, csak máshová kerül. Egy tranzakciós dokumentumot továbbra is szakembernek kell ellenőriznie, a hibák felismerése, a minőség biztosítása és az összetett helyzetek elemzése továbbra is tudást igényel. Az árazás és a szolgáltatás struktúrája azonban várhatóan megváltozik, mert az ügyfél egyre kevésbé fogadja el azt, hogy egy feladat ára egyszerűen a ráfordított órák számából következzen.

Ez a változás a marketinget, a kommunikációt, az ügynökségi munkát és általában az intellektuális tartalom előállítására épülő szolgáltatásokat is érinti: az AI gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a szöveges, elemző és előkészítő feladatokat, ezért azoknak a szakembereknek és vállalatoknak kell újraértelmezniük saját értékajánlatukat, amelyek eddig elsősorban az időráfordítást értékesítették.

Nem egy szokványos, de érvényes példa: egy fesztivál

Oszkó egy hazai fesztiválpiaci példával érzékeltette, hogy a digitalizáció hatása messze túlmutat azokon az iparágakon, amelyeket elsőre technológiaintenzívnek gondolnánk. A rendezvény- és fesztiválpiacon általános probléma, hogy változnak a fogyasztói szokások, és egyes szereplők csökkenő látogatottságról, illetve veszteségekről számolnak be. Mialatt ez történik, a Művészetek Völgye egyre nagyobb közönséget ér el. Oszkó szerint ennek egyik fontos eleme, hogy a fesztivál korábban kezdett digitalizálni, adatokat használni a célzásban, és professzionális digitális kampányokat épített. Az előadásban elhangzott állítás szerint ennek eredményeként éves szinten 20–30 százalékos piaci növekedést tudott elérni.

A példa azt mutatja, hogy egy piaci visszaesést önmagában nem feltétlenül magyaráz meg a fogyasztói kereslet gyengülése. Ha ugyanabban a piacon egy másik szereplő növekedni tud, akkor felmerül a kérdés: mi változott a fogyasztók elérésében, a kommunikációban és az üzleti működésben? Oszkó szerint ugyanez történik más iparágakban is. A technológia önmagában mindenki számára hozzáférhető, a versenyelőnyt az adja, hogy egy vállalat hogyan építi be a saját folyamataiba.

Az O3 Partners NV vezérigazgatója szerint az AI-adaptációt egy egyszerű, háromszintes modellben írta le. Becslése szerint a vállalatok mintegy öt százaléka már olyan szinten alkalmazza az új technológiákat, hogy azokból érdemi előnyt képes szerezni. További harmincöt százalék egy átmeneti állapotban van, ahol még eldől, hogy sikerül-e felzárkóznia. A fennmaradó hatvan százalék már lemaradást érzékel. A számoknál azonban fontosabb az általuk leírt dinamika. Az AI-adaptáció nem egyszeri beruházás, amely után a vállalat készen áll: folyamatos alkalmazkodást igényel, ráadásul újabb technológiai változások követik egymást. Aki ma nem építi ki a megfelelő digitális infrastruktúrát és belső munkafolyamatokat, annak a következő technológiai váltásnál még nehezebb lesz reagálnia.

Magyarország helyzetét Oszkó külön is érintette: szerinte egyéni szinten jelentős nyitottság és gyors alkalmazkodási képesség figyelhető meg, vállalati és menedzsmentszinten azonban jóval lassabb a változás, ami azért történhet meg, mert a döntéshozóknál gyakran hiányzik a hajlandóság arra, hogy a megszokott működési logikát alapjaiban átalakítsák. Ez különösen fontos különbség és persze veszély: egy vállalat munkatársai használhatják az AI-t a mindennapi feladataikban, miközben maga a szervezet továbbra is ugyanúgy működik, mint korábban.

A ChatGPT-előfizetés még nem AI-stratégia

Oszkó szerint önmagában az sem jelent valódi AI-adaptációt, ha egy vállalat minden munkatársának előfizetést biztosít egy generatív AI-eszközre. Ettől legfeljebb néhány egyéni feladat gyorsul fel: elkészül egy e-mail, könnyebb lesz információt keresni, vagy egyszerűbbé válik egy szöveg előállítása. A nagyobb lehetőség a vállalati működés átalakításában rejlik: ehhez digitális infrastruktúrára, megfelelő adatbázisokra és olyan munkafolyamatokra van szükség, amelyekbe az AI ténylegesen beépíthető. Egy jól strukturált adatbázisból például néhány perc alatt előállítható egy olyan elemzés vagy döntéselőkészítő anyag, amelyet korábban egy munkatárs hosszú kereséssel állított össze. A technológia hozzáférhetősége miatt maga az AI-eszköz nem feltétlenül jelent tartós versenyelőnyt. A különbséget a szervezeti implementáció teremti meg: ki tudja jobban összekapcsolni az adatokat, a technológiát és a munkafolyamatokat.

Oszkó az O3-mon keresztül mutatta be, hogyan változtatja meg az AI és a digitalizáció a befektetési piacot. A cég számára az egyik legfontosabb kérdés, hogyan lehet megtalálni azokat a vállalatokat, amelyek a leggyorsabban képesek fejlődni. A változás itt az induló vállalkozások megítélését is érinti: korábban egy jó ötlethez jelentős fejlesztői kapacitásra volt szükség ahhoz, hogy létrejöjjön egy működő termék. Az AI csökkenti a belépési korlátokat, felgyorsítja a termékfejlesztést, és rövidebbé teszi a vállalati, illetve termékéletciklusokat. Emiatt egyre fontosabbá válik a vállalati működés minősége, az adatstruktúra, a folyamatok és a menedzsment képessége.

Sőt, ez már a befektetési logikát is átrendezi: Oszkó szerint korábban a technológiával és termékkel rendelkező vállalatokat tartották könnyebben skálázhatónak, miközben a szolgáltató cégeket gyakran kevésbé tekintették vonzó befektetésnek. Az AI ezt a feltételezést is megváltoztathatja. Egy jó menedzsmenttel rendelkező szolgáltató vállalat, amely gyorsan képes integrálni a piacon elérhető technológiákat, szintén jelentős növekedést tud elérni.

Az O3 Partners példája egy másik fontos következtetést is megmutat: a vállalat 2016-ban kezdte kiépíteni saját digitális infrastruktúráját, és azóta anonim módon adatbázisban rögzíti a beérkező vállalatokat, üzleteket és projekteket. A döntés mögött az a felismerés állt, hogy minél több részletes információ áll rendelkezésre a múltról, annál gyorsabban és pontosabban lehet elemezni a jövőt. A befektetési szakértő ezt ma nagyjából tízéves adatbázis-előnyként írta le, hiszen a hosszú idő alatt felhalmozott adatok lehetővé teszik a piac gyorsabb elemzését, a döntéselőkészítés felgyorsítását és a befektetési döntések hatékonyabb támogatását.

És mi a konkrét versenyelőny? Amikor az AI megjelent, a vállalatnak már rendelkezésére állt az a digitális alap, amelyre az új technológiát rá lehetett építeni. Így az AI bevezetése nem egy teljesen új rendszer kialakítását jelentette, hanem egy meglévő infrastruktúra további felgyorsítását. Ennek Oszkó szerint kézzelfogható üzleti eredménye lett: a vállalat gyorsabban tudott növekedni, tőkét bevonni, befektetéseket végrehajtani, és idővel versenytársak felvásárlására is lehetősége nyílt. Az akvizíciók során ráadásul saját digitális megoldásait is be tudta építeni a megvásárolt cégek működésébe.

More money, more problem?

Az előadás végén Oszkó arra is felhívta a figyelmet, hogy a modellváltás rövid távon költségekkel jár. Az O3 Partners esetében az alkalmazkodás időszakában nőttek a költségek, miközben a létszám lényegében változatlan maradt. A cél a termelékenység növelése volt. Az eredmények az előadásban bemutatott adatok szerint gyorsan megjelentek: az első féléves bevétel négyszeresére nőtt, miközben a vállalat már az első félévben jelentős nyereséget ért el, szemben az előző év veszteséges első félévével.

Oszkó végső üzenete szerint az AI-korszakban felgyorsulnak a vállalati életciklusok, az üzleti folyamatok és a termékciklusok is: aki gyorsan képes váltani, az gyorsabban realizálhatja az új működés üzleti eredményeit. A technológiai változás ezért folyamatos alkalmazkodási kényszert teremt: a mostani AI-implementáció csak az első lépés, mert újabb technológiai „meteorbecsapódások” követik majd.