A 404Media utánajárt egy érdekes jelenségnek: egyre több antikváriumos jelezte, furcsa mód növekedett meg a forgalmuk. A szálak AI-cégekhez vezetnek, a történet pedig egészen sötét.

A mesterséges intelligencián alapuló nagy nyelvi modellek (pl. Anthropic, OpenAI) fejlesztésével foglalkozó vállalatok egyre nagyobb mennyiségben vásárolnak használt és antik könyveket, hogy azok tartalmát AI-modellek betanítására használják fel. Ez, habár etikusnak nem feltétlenül mondható, jogilag még védhető. Azonban a folyamat során a köteteket fizikailag szétszedik – akár hidraulikus vágógépekkel eltávolítják a gerincüket –, majd ipari szkennerekkel digitalizálják az oldalakat. A digitalizálás után a könyvek megsemmisülnek, és papírhulladékként végzik, a kukában – derült ki a 404 Media nyomozásából.

Miért csinálják ezt? Azért, mert a nyomtatott könyvek jogi szempontból kedvezőbb adatforrásnak számítanak, mint az engedély nélkül letöltött e-könyvek. Az AI-fejlesztő cégek arra hivatkoznak, hogy a megvásárolt példányokkal az újdonsült tulajdonos szabadon rendelkezhet, ezt az úgynevezett „első eladás” elve teszi lehetővé. Egy, az Anthropicot érintő bírósági ügyben a digitalizálást átalakító jellegű felhasználásnak minősítették, amely bizonyos körülmények között a tisztességes felhasználás kategóriájába eshet.

A cégek kereslete már a használtkönyv-piacot is átalakítja: egyes kereskedők (pl.: ISBNdb) kifejezetten AI-fejlesztők számára gyűjtenek össze akár százezres vagy milliós nagyságrendű könyvállományokat, hogy ebből profitáljanak üzletileg. Szerintük a régi nyomtatott könyvek különösen értékesek, mert tartalmukat még biztosan nem mesterséges intelligencia állította elő, hanem egy írástudó ember. Ezzel egyidőben több régikönyv-kereskedő arról számol be, hogy a korábban heti néhány tucat eladott kötet helyett hirtelen több száz példányt vásárolnak fel tőlük ismeretlen vevők, feltehetően AI-cégek számára.

via Futurism